Tápanyag utánpótlás
A szántóföldi növénytermesztésben is alkalmazkodnunk kell az egyre szárazabb időjáráshoz. A kapásnövények termesztésének egyik fontos technológiai művelete a sorközművelés, ezért vásárláskor kiemelt figyelmet kell a munkagépre fordítani.
Milyen a jó sorközművelő?
Olyan kultivátort ajánlunk gazdáink számára, amely több munkaműveletet is el tud végezni egy menetben és akár 20-30%-os termésnövekedést eredményez. Ebben a szegmensben úttörőnek számít az AGROTHON KFT. álltal forgalmazott OMIKRON folyékony műtrágya kijuttató sorközművelő kultivátor.
A kijuttatott mennyiség szabályozásáról a BRAVO 180S monitor gondoskodik, amit be tudunk úgy állítani, hogy a vezérlés sebességarányos legyen.
Mi kell a növénynek?
A növénytáplálás ma többet jelent annál, minthogy annyi tápanyagot juttatunk ki, amennyit a növény várhatóan felhasznál. Az inputanyagárak emelkedése arra készteti a termelőket, hogy a termésbiztonság és költséghatékonyság érdekében gondot fordítsanak az adott termőhelyen a növény igényeihez igazodó szakszerű tápanyag visszapótlásra. Ma az „integrált tápanyag-gazdálkodás” a talajtermékenység és a növényi tápanyag ellátottság elérését és fenntartását jelenti, a tervezett termésszint eléréséhez az összes lehetséges tápelemforrás optimalizálásával (Sárdi, 2011). A gazdálkodó célja, hogy eredményesen termeljen, de össztársadalmi érdek, hogy ezt környezetkímélő módon valósítsa meg. A hatékony tápanyag-gazdálkodás alapja a talajvizsgálatokra alapozott trágyázási szaktanácsadás, amely eszköze a talaj termőképességének hosszú távú megőrzésének, rövidtávon az eredményes termelést biztosító hozamok és minőség elérésének.
A kukorica egy tonna szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés előállításához nitrogénből 28 kg, foszforból 11 kg, káliumból 30 kg kalciumból 8 kg és magnéziumból 3 kg hatóanyagot vesz fel a talajból. Ezt a hatóanyag mennyiséget azonban a talaj természetes tápelem-szolgáltató képességének köszönhetően nem kell teljes egészében trágyázással pótolnunk.
1. ábra: Kukorica tápelem-felvételének dinamikája az egyes elemek esetében (www.agronomy.org)
A kukorica elsősorban nitrogén- és káliumigényes növény. A nitrogénfelvétel 6-7 leveles kortól válik intenzívvé és csak a virágzás kezdetén kezd lassulni, ám a szemtelítődés során is jelentős a nitrogénfelvétel és beépülés (1. ábra). A nitrogén nemcsak a vegetatív tömeget növeli, hanem a szemtermés mennyiségét is. A kukorica esetén az összes felvett nitrogén 61 %-a szállítódik a szemtermésbe.
Termékkínálatunkat itt találja meg.
Video link: https://www.youtube.com/watch?v=b_A_IhVhWUg
